A VOLVO mindenhol ott van a járműveivel, földön, vízen, levegőben…! Emel, rakodik, fuvaroz, személyszállít, véd és támad, szánt és ás, hajókat mozgat. Rövid szöveges-képes-filmes áttekintésünk az eddigi járműpalettáról csak egy kis ízelítő (források: VOLVO AG., VOLVO Rapszódia jubileumi kiadvány, VOLVO – 75 years).


személygépkocsi üzletága számos viharos időszakon jutott túl az 1927-es induló éve óta. Akkor alig kéttucat ÖV4-es gurult ki az új cég gyárkapuján. A mai óriások között  a VOLVO még mindig egy “kis” autógyár többszázezer autó/év kibocsájtási szám mellett is, ezért folyamatosan az innovatív megoldások, a skandinávok emberközpontúsága voltak azok, amelyek évtizedről évtizedre adtak elég muníciót az újításokra és a túlélésre. A svéd autógyártás másik csillaga, a SAAB már nem ragyog többé, a VOLVO személygépkocsi üzletága viszont ma is működik, virágzik. Ehhez természetesen az 1970-es évektől folyamatosan együtt kellett működjön a nagy gyártókkal (Renault, Ford, Geely) a motor és karosszéria fejlesztésekben. Utóbbi kettő meg is vásárolta az autógyártó céget, az első vevő a Ford volt, majd eladta a kínai Geely-nek. A kínaiak jó irányba fordították a céget. Rengeteg forrást biztosítva, a svéd tervezésnek szabad kezet adva hagyták kiteljesedni őket. Az eredmény mára kezd beérni: új típuscsalád jelent meg, amely megőrizte és továbbvitte a biztonságos autózás standardját.

A VOLVO típusok időrendben szedett képsorain végighaladva a megfontolt tervezés, az időtállóságra és biztonságra tervezett formák köszönnek vissza. Jó példa erre a PV444-544-es és az ebből kialakított Duett, amelyet változatlan formában jó két évtizedig gyártottak. Kisebb nagyobb változtatások történtek csak, de ami bevált, az maradt. Ugyanez igaz a legnagyobb példányszámban gyártott kettesekre, hetesekre is. Svéd “téglának” csúfolta a konkurencia a kasztnikat, de a vevők milliói imádták és évtizedekig vásárolták ezeket az autókat. Utolsók voltak akik áttértek a fronthajtásra. A Galaxy I. projekt keretében 1985-ben debütál a formában, technikában korát megelőző 480-as, majd a Galaxy II. keretében a felső középkategóriában indítják a 850-est, melyből 1991-1996 között 716 ezer darabot gyártanak, majd egy ráncfelvarrás után S70-V70 név alatt él tovább a típus. Ezzel a projekttel indították el a fronthajtású modellek sorát, a hátsókerekesek gyártását kivezették, a kilencesek, S90-esek utolsó darabjait azért még nagy lelkesedéssel szétkapkodták a hátsókerekes VOLVO hívők. A magyarországi Veterán Volvó Klub Egyesület portálján (VVF) részletes típustörténet és típusleírás, fórum érhető el!



A repülőgép hajtóművek gyártásában nagy hagyományokkal rendelkezik a VOLVO. A történet Trolhattanben kezdődött, 1940-ben, egy 9 hengeres csillagmotor, a “Star” gyártásával. Az első sugárhajtóművüket 1949-ben gyártották, az RM1-est. Az RM2-es a legendás “Flying Barrel” J29-est mozgatta. Az RM5-ös a 32 Larsenbe került beépítésre 1952-ben. A svéd SAAB J35 Draken hajtóműve, az RM6C is a VOLVO-tól származik. Időrendben a Viggen 37-es gép következett az RM8-as hajtóművel. A legújabb generációs Grippenek (RM12) gyártásában is érdekelt a cég. A polgári repülésben együttműködik a Rolls Royce Trend 500 és 900-as hajtóművei gyártásában, ezekből fejlesztik ki az európai Airbus 380-as hajtóműveit, a CFM56 az Airbus 319-es hajtóműve lesz.  1979-től az európai űrprojekt Ariane rakétájának legfontosabb részét, az égésteret készíti.


A vízisportok, a szállítás kiszolgálására széles LE skálában készültek-készülnek a megbízhatóságukról ismert PENTA motorok. A legendás Pentaverken U-21 motor 1929-ben került gyártásba és változatlan formában egészen 1962-ig gyártották. A másik régi darab a Penta Z2 1935-ből. A legújabbak közül érdemes kiemelni a Penta D3-ast, 2007-ből. Egyik példánya a 15 milliomodik legyártott Volvo motor, mint kiállítási tárgy tekinthető meg a svédországi Skövdében (User: OgreBot/Watercraft/2013 July 1-10)


 A teherautó és haszongép gyártás a cég egyik erőssége. Kis- és nehéz haszongépei a kontinensek majd összes országaiban róják a kilométerek százezreit. Csúcsteljesítményt leadó gépek ezek: 2016-ban a VOLVO FH16-os rekordterhet mozgatott meg, 750 tonnányi konténert! Gondolta volna, hogy a Renault Magnum, az amerikai GMC, a Mack is VOLVO? A teljesség igénye nélkül néhány ikonikus darabot emeljünk ki a típusok sokaságából. Az 1920-as években a  PV4-esek mellett megjelentek az első platós teherváltozatok is. Ezek hathengeres otorokkal szereltek, faék egyszerűségű, de praktikus népszerű gépek voltak (PV650/651). 1933-ban készül el az első, “bulldog” típusú teherautójuk, az LV75-ös. A kisplatós Ford és Chevrolet teherautók népszerűségét tépázta az LV76-os. A nehéz teherautók piacán az első komoly típus az LV 29-es volt (1937). Ezek alváza a buszokéval egyezett, az összkerékhajtásos változatok is megjelennek a második világháború alatt. Az első dízelmotorral szerelt teherautó az L15-ös volt 1946-ban, ezt követte az egyre erősebb L24, a közvetlen befecskendezéses 9,6 literes 150 lóerős L29. A PV445-ösből fejlesztett kistehergépkocsik és a Duett következett. A Viking (L385, L485) és a Titán (L395) az igazi globális ismertséget hozta meg a VOLVO-nak (1951). Turbófeltöltős, tízliteres dízeleik úttörők voltak és megbízhatóságukkal, nagy nyomatékukkal világszerte elismertek és keresettek voltak. Elsőként épített Bertil Haggs, alias “Mr. Turbo” addig csak stabil motorokon használt turbófeltöltőt gépjárműre. Az 1950-es évek tehergépkocsijait bemutató kisfilm ITT! Majd következzenek az 1930-as, 1970-es1980-as1990-es évek és az ezredforduló típusai is. A billenőfülke találmánya szintén VOLVO szabadalom, először az L4571-es kisteherautón alkalmazták, előnye egyértelmű, ma a világ összes gyártója átvette és alkalmazza. És egy kihagyhatatlan reklámfilm:


 A cég busz üzletága mondhatni egyidős a céggel, már 1928-ban készültek olyan erősített létraalvázak, amelyre személyszállításra alkalmas felépítmények kerültek. Minden teherautó alváz egyben egy busz alvázát is jelentette a fejlesztőknek. Korabeli buszaik formaterve kidolgozott, ergonómikus volt, az akkori kasztnik bumfordiságát jól oldották egy egy szokatlan formatervvel. Első diesel autóbuszuk 1945-ben készült. Turbófeltöltős motorok 1955-től kerülnek a buszokba. A svéd Boras-ban megnyitják a csak buszgyártás-fejlesztéssel foglalkozó központi gyárukat (1977). A Leyland cég megvásárlásával jelentős brit piachoz jut a cég (1988), az ausztria Steyr Bus 75%-át szerzi meg, de a tengerentúlon is bevásárol, a kanadai Prevost Car kerül a VOLVO Bus fennhatósága alá. Az amerikai akciófilmek és sorozatok jeleneteinek állandó szereplője a sárga taxik mellett a NOVA bus, szintén a cég terméke. A biztonság itt is mindenek előtt:



A honlapon szereplő anyagok, képek a “Volvo Car Corporation”, a Volvotips.com és a magyarországi négyes Volvók tulajdonosainak szellemi tulajdonát képezik!


Weblap készítés